Először természetesen fel kell telepíteni a NOISEMOD szoftvert és a Quantim GIS térinformatikai szoftvert illetve plugint a számítógépre, amely a NOISEMOD telepítőjével néhány kattintással egyszerre megtehető. Ezután érdemes a NOISEMOD és QGIS szoftvereket elindítani.

A QGIS térképezőben a projekt összeállítása az NOISEMOD-QIS projekt létrehozás ikonra történő kattintással lehetséges. A felugró ablakban meg kell adni:

• a projektnevet,
• a projekt munkakönyvtárat a merevlemezen, ahova az összes projektadat elfér,
• érdemes az automata térképkészítést választani, amelynél két komplett Google térkép fedvény kerül a projektbe: egy az utcanevekkel a könnyű navigáció érdekében, illetve a műholdfelvétel, amelyen jól láthatóak a valós tereptárgyak,
• majd ki kell választani, hogy milyen forrásfedvényekre és térképi alakzatokra van szükség a projektben,
• utolsó lehetőségként pedig meg lehet adni már az indulás fázisában, hogy nem csak A-szürős egyenérték adatok állnak rendelkezésre, hanem oktáv- vagy tercsávos hangteljesítményszintek is, amelyek egy Excel táblázatban lehet később megadni, de ez az opció később, munka közben is változtatható.

A projekt létrehozásakor automatikusan létrejönnek a szükséges forrásfedvények és alaptérképek.

Ezt követően lehet a QGIS térképezőben egy forrásfedvény kiválasztásával és az fedvény szerkesztés ikon megnyomásával a fedvényt szerkesztési állapotba kapcsolni és - a fedvény típusától függően - a digitalizáló funkciók segítségével (elem hozzáadás) a QGIS alkalmazásban létrehozni az adott fedvényhez tartozóan egy alakzatot (pontszerű forrásnál pl. egy pontot, területi forrásnál a sarokpontokat). Egy alakzat rajzolása a jobb egérgombbal fejezhető be.

Egy alakzat térbeli megrajzolását követően az alapadatok beviteléhez automatikusan megjelenik egy adatbeviteli ablak, ahol megadható pl. a forrásmagasság, kibocsátott hangteljesítményszint, stb.

A hangterjedés minél pontosabb számításhoz nem csak a zajforrások megrajzolására van szükség, hanem a hang számára akadályt jelentő térbeli alakzatok, mint pl. épületek, falak megrajzolására is indokolt a legtöbb esetben. A szoftver az épületek ferde tetőszerkezetét nem tudja kezelni, ebben az esetben javasolt a tetőszerkezet magasságának kb. a harmadánál megadni az épület magasságát.

Az összes alakzat létrehozása után a fedvény szerkesztés ikon ismételt megnyomásával fejezhető be a fedvény szerkesztése és megtörténik annak merevlemezre mentése. A „receptorháló” fedvénynél csak egy (praktikusan téglalap) alakzatot kell létrehozni, amelynek maximális síkbeli kiterjedése alapján történik később a befoglaló téglalap kiterjedésének és középpontjának meghatározása.

A homlokzati forrásokat speciális módon kell felvinni a projektbe: előbb meg kell rajzolni az épületet, amelyen a zajkibocsátó nyílás(ok), felület(ek) van(nak), majd a ikon megnyomását követően ki kell jelölni ezt az épületet a térképen. Ha ez sikerült, akkor a felugró ablakban lehet megadni a zajforrás adatait: először a fenti részen ki kell választani, hogy melyik homlokzaton legyen a forrás, majd meg kell adni a zajkibocsátás és fizikai méret adatokat, végül pedig az alsó részen elhelyezni az adott homlokzaton a forrást úgy, mintha szemben állnánk az adott épülethomlokzattal. A térképen egy világoskék vonal jelöli ezek után az adott felületi forrást, amelynek adatai értelemszerűen a 'Homlokzati források' fedvényben kerülnek rögzítésre.

A QGIS kezeléséhez ezek a magyar nyelvű dokumentációk adnak segítséget, illetve a döntően magyar nyelvű kezelőfelület.

Először a QGIS térképezőben a rétegek között ellenőrizni kell, hogy az összes olyan forrásfedvény meg legyen jelenítve a térképen, amelyeket a számításba bele kíván venni. A számítás előtt ezen rétegek láthatóságának szabályozásával lehet szabályozni, hogy mely típusú források kerüljenek bele a számításba.

Ezt követően a QGIS térképezőben a NOISEMOD-QGIS számítás indítás ikonra kattintva egy adatbeviteli ablakban adhatóak meg, hogy milyen korrekciókkal számoljon a szoftver. Az OK gombra kattintással alapértelmezés szerint létrejön a NOISEMOD bemeneti fájl. Ezt a betöltve a NOISEMOD kezelőfelületén, a számítás könnyen futtatható (ha szükséges, a receptorháló paraméterek vagy bármi egyéb adat változtatható a bemeneti fájlban). Ezt követően a QGIS térképezőben a NOISEMOD-QGIS számítás indítás ikonra kattintva az eredményfájl rávetíthető a térképre izophon vonalak és színezett poligonok formájában, mindez minimális felhasználói beavatkozással.

Ha valami miatt nem megfelelőek az eredmények, akkor el kell távolítani a kapott fedvényt a térképről és a NOISEMOD szoftver kezelőfelületén újra lehet futtatni a receptroháló számítási eredményeit. Ezután a NOISEMOD-QGIS számítás indítás ikonnal újra lehet indítani a feldolgozást, de ebben az esetben az „Bemeneti fájl készítés” opciót ki kell hagyni, mert így csak a frissen elkészített kontúrfájl feldolgozása történik meg újra.

A normál beállítás 5 dB-es lépésközzel készít zajtérkép kontúrokat, de amennyiben ennél sűrűbb kontúrozásra van szükség, akkor a NOISEMOD kezelőfelületén van lehetőség pl. akár 1 dB-enkénti kontúrozásra, aminek az eredményeképpen egy .ktr fájl jön létre. Ez a normál zajtérképen felül plusz fedvényként hozzáadható a térképhez az 'ON-LINE modellező kontúrfájl import' gomb segítségével.

Ha elkészültek az immissziós vizsgálatok, akkor a menüből a Fájl → Nyomtatás vezérlő → Szerkesztő1 opciót választva feljön egy új ablak, ahol egy A4 fektetett papírra állítottunk össze egy lehetséges elrendezést. A térképmezőt kijelölve és a jobb oldali ablakrészben az „Elem tulajdonságok” fülön a „Terjedelem” lapot választva látható egy „Beálítás a térképi terjedelemre gomb”. Kezdetben ennek segítségével már egy látható térkép állítható össze. Természetesen az oldalon az összes elem megjelenítési tulajdonságai a továbbiakban az egyedi igények szerint módosíthatóak.