Tartalomjegyzék
AIRCALC transzmissziós szoftver 3.7 verzió
A program segítségével légszennyező pontforrások hatásterülete határozható meg a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet és az MSZ 21459-es illetve MSZ 21457-es szabványsorozat (légszennyező anyagok transzmissziójának meghatározása) szerint, illetve egy receptorhálózat segítségével a szennyezőanyagok légköri terjedésének izovonalas képe is előáll AutoCAD DXF formátumban.
A szoftver célja olyan könnyen kezelhető és viszonylag egyszerű eszközt adni a környezetvédelmi szakemberek kezébe, amellyel akár asztali PC-ken is lehetővé válik a transzmissziós számítások elvégzése és digitális térképre vetítése.
Minimális (ajánlott) hardver követelmények
- P4 Pentium processzor (>3Ghz)
- 512 MB RAM (>1 GB)
- 50 MB szabad tárhely a merevlemezen és minél több az adatoknak
- Quantum GIS térinformatikai szoftver telepítése esetén további 500 MB szabad hely szükséges a merevlemezen
Szoftver követelmények
- MS Windows operációs rendszer XP / Vista / 7 vagy
- GNU/Linux operációs rendszer Wine emulátorral
A szoftver használatához szükséges egy demó vagy vásárolt licenc fájl, amelyet a feltelepített program könyvtárába (ez általában a „c:\program files\aircalc3”) kell bemásolni. Ezt követően a szoftver demó verzió esetén 30 napig, névre szóló regisztrált változat esetén korlátlan ideig használható teljes funkcionalitással.
A szoftver részletes leírása
Általános tudnivalók
A szoftver indítása után öt fő képernyő (modul) közül van lehetőség választani a főablak bal oldalán található menüsáv gombjainak segítségével. Minden fő képernyőn felül a fejlécsorokban láthatóak a fontos információk és itt találhatóak az adatmentést és betöltést lehetővé tevő gombok is. A szoftver ablakának alsó részén látszódik az eddig indított folyamatok leírása (parancsai), illetve legalul egy státuszsorban a folyamatjelző és a regisztrált felhasználói név.
A szoftver valójában több futtatható állományból áll, amelyek mindegyike jól meghatározott feladatot lát el (UNIX toolbox filozófia). Amit a felhasználó lát, az csak a grafikus felületű „keretrendszer”, amelyben első sorban a modellező szoftver számára szükséges bementi szövegfájl összeállítása történik, illetve az eredmények (diagramok, dxf fedvények) megjelenítése. A tényleges transzmissziós számítást, kontúrozást és DXF fájl konverziót különálló parancssori alkalmazások végzik, amelyek közül azonban a transzmissziós számítást végző motor kizárólag a keretrendszer jelenlétében futtatható.
A szoftver a fent említett szabványok szerinti megnevezéseket és jelöléseket használja, így a használatához alapvetően fontos ezek ismerete.
A szoftverrel két fajta transzmissziós számítás végezhető:
- rövid átlagolási idejű (órás és perces) és
- hosszú átlagolási idejű (éves).
Az órás számítások választása esetén a hatásterület számítások is lefutnak, illetve ha nincsen megadva receptorháló, akkor csak hatástávolság lehatárolás történik. Amennyiben meg van adva éves meteorológiai fájl, akkor a hatástávolság számításnál megtörténik a hatásterületen belül az éves koncentrációk átlagolása is a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 7.§ (1c) pontja szerint.
Perces átlagolási idők választása esetén a számításoknál az átlagos szélsebesség alapján adódó maximális elszállítódási távolságon kívül nem határoz meg koncentrációt a szoftver, ugyanis ilyenkor a forrás kibocsátásának folyamatossága csak az átlagolási idő alatt feltételezhető folyamatosnak. Ezzel a beállítással katasztrófavédelmi szempontból modellezhető egyes légszennyezőanyag-kibocsátással járó havária események környezeti hatása.
A környezetvédelmi szempontú hatásterület határának feltételei
A levegőminőségi hatásterület határának meghatározásánál a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 2.§ (14) előírásait vettük figyelembe az alábbi két meghatározás szerint, melyek közül mindig az adott legnagyobb terület az érintett hatásterület:
a) az egy órás légszennyezettségi határérték (szálló por esetén 24 órás) 10%-ánál nagyobb koncentrációértékek által meghatározott terület,
b) a terhelhetőség 20%-ánál nagyobb koncentrációértékek által meghatározott terület (terhelhetőség: a légszennyezettségi határérték és az alap légszennyezettség különbsége).
Adatbevitel
Ezen a főképernyőn lehet megszerkeszteni a transzmissziós számításhoz szükséges bemeneti fájlt a halvány sárga hátterű szövegdobozban. A címsorban lévő gombokkal lehet megnyitni és elmenteni a szükséges inputfájlt. A jobb oldalon található gombok segítségével lehet a fájlba beszúrni a számítási motort vezérlő szöveges parancsokat. A parancsok elé minden esetben beszúródik néhány megjegyzéssor is („#” karakterrel kezdődik), amelyben a beírandó adatok rövidítése, mértékegysége és formátuma található. A mértékegység a [] jelek között található, míg a formátum a () között. A valós számoknál a tizedes vesszőt a magyar szabályok szerint veszi figyelembe a rendszer. A megjegyzés sorokat a program figyelmen kívül hagyja.
A „Számítás” főképernyőn kiválasztottak szerint, szálló por esetén a szoftver a hatástávolság számításnál - 306/2010. (XII.23.) Korm. rendeletszerint - 24 órás átlagolással is tud számolni. A terjedési kép számításánál azonban továbbra is 1 órás átlagolással számol a szoftver, hiszen a megadott meteorológiai adatok erre az időintervallumra jellemzőek. (Ez némi ellentmondás az említett rendeletben, de véleményünk szerint ennél jobban nem oldható fel.)
A lehetséges formátumkódok:
- (E) - egész szám,
- (V) - valós szám,
- (S) - szöveges adat.
A vezérlőkódok az alábbiak, zárójelben látható hogy az órás, vagy éves számításnál melyeket szükséges megadni az alapvetően szükséges légszennyező-komponensek és források adatain kívül:
- PRN - a projekt megnevezése (alap)
- LSZ - a vizsgálandó légszennyező-anyagok megnevezése/rövidítése (alap)
- KHE - a vizsgálandó légszennyező-anyagok környezeti határértékei az LSZ-nél megadott sorrend szerint (órás)
- HSZ - a vizsgálandó légszennyező-anyagok háttérszennyezettség értékei az LSZ-nél megadott sorrend szerint (órás)
- POF - egy pontforrás adatai, pl: kémény vagy kürtő (alap)
- VFF - egy vízszintes felületi forrás adatai, pl: salaktároló, hulladéklerakó (alap)
- FFF - egy függőleges felületi forrás adatai, pl: nagy méretű nyitott ablakfelület homlokzaton (alap)
- VOF - egy vonalforrás adatai, pl: közút (alap)
- REC - négyzet alakú receptorhálózat rácspontjainak definíciói Descartes-koordinátarendszerben, a magassági szint egy értékkel vagy egy intervallummal és lépésközzel is megadható „tól-ig/lépésköz” formátumban (alap)
- SZS - átlagos szélsebesség (órás)
- ELI - az elszállítódás irány, a széliránnyal 180˚-os szöget zár be (órás)
- KHM - környezeti átlaghőmérséklet (órás)
- STE - légköri stabilitási együttható (órás)
- DOM - domborzati viszinyok (órás)
- FER - felszíni érdesség az elszállítódás irányában (órás)
- MET - a Pasquill 3 dimenziós táblázatot tartalmazó meteorológiai adatfájl neve (éves)
- HMT - több szélirányra történő hatástávolság számításhoz a meteorológiai és környezeti paramétereket tartalmazó fájl neve (opció, órás)
- MIK - az automatikus mentési időköz, egy számítási folyamat közben a megadott percenkénti gyakorisággal merevlemezre mentődik a teljes receptorháló adathalmaza, és ha induláskor a program észlel az aktuális projektre vonatkozóan mentési fájlt a könyvtárban, akkor a mentett pozíciótól folytatja a számítást (opció, alapértelmezett 10 perc)
A források adatainál a következő irányelveket kell szem előtt tartani:
Pontforrás
- pontforrásnak egy adott kémény vagy kürtő vehető, amelynek jól definiált rögzített helye van és a kibocsátási adatai méréssel egyértelműen meghatározhatóak
- adatai: azonosító, X és Y koordináták a választott koordinátarendszerben, kibocsátási magasság, kibocsátási átmérő, fütsgáz térfogatáram, füstgáz hőmérséklet, tüzeléstechnológiai besorolás, éves üzemóra, szennyezők koncentrációja a füstgázban az LSZ-nél megadott sorrend szerint
Vízszintes felületi forrás
- egy adott sokszög alakú vízszintes terület, amelynek elhelyezkedését egy poligon segítségével definiáljuk
- adatai: azonosító, sarkok száma, sarokpontok X és Y koordinátái minden sarokpontra párosával, kibocsátási magasság, éves üzemóra, szennyezők koncentrációja a füstgázban az LSZ-nél megadott sorrend szerint
- modellezésénél a területet 1×1 m-es cellákra bontja a rendszer és így modellezi a minél pontosabb számítás érdekében, amely egyben azt is jelenti, hogy a számítási idő drasztikusan megnőhet a többi forráshoz képest (!)
Függőleges felületi forrás
- egy adott téglalap alakú függőleges felület egy épület homlokzatán
- adatai: azonosító, a bal oldal X és Y koordinátái, a jobb oldal X és Y koordinátái, a legalsó kibocsátási magasság, a felület magassága, éves üzemóra, szennyezők koncentrációja a füstgázban az LSZ-nél megadott sorrend szerint
- a felülettel szemben állva kell megadni a bal és jobb oldal koordinátáit, mert ez alapján tudja a szoftver kikövetkeztetni, hogy a szél a homlokzat felé fúj-e vagy attól el felé, és terjedést csak az utóbbi esetben számol
Vonalforrás
- egy adott vonal alakú forrás, amelynek szélessége elhanyagolható a hosszához képest
- adatai: azonosító, egyik végpont X és Y koordinátái, másik végpont X és Y koordinátái, kibocsátási magasság, éves üzemóra, szennyezők koncentrációja a füstgázban az LSZ-nél megadott sorrend szerint
Az oldalon használt paraméterek és jelölések a szabványoknak megfelelően a következők:
- H - a forrás kibocsátási magassága,
- HH - a kibocsátó felület magassága (csak függőleges felületi forrásnál)
- d - a kilépő kürtő belső átmérője,
- Qv - a kilépő füstgáz térfogatárama,
- Ts - a kilépő füstgáz hőmérséklete,
- Th - a környezeti hőmérséklet,
- v - szélsebesség
A légköri stabilitási együttható leggyakrabban használt értékei az MSZ 21457/4-80 alapján:
| Szepesi féle kategória | STE érték | - | Pasquill kategória | STE érték |
|---|---|---|---|---|
| 7 | 0,170 | A | 0,079 | |
| 6 | 0,282 | B | 0,143 | |
| 5 | 0,343 | C | 0,196 | |
| 4 | 0,384 | D | 0,270 | |
| 3 | 0,427 | E | 0,363 | |
| 2 | 0,446 | F | 0,440 | |
| 1 | 0,464 | |||
A felszíni érdességi paraméter leggyakrabban használt értékei az MSZ 21457/4-80 alapján:
| Talajfelszín jellege | Z0 [m] |
|---|---|
| Sík, növényzettel borított | 0,1 |
| Erdő | 0,3 |
| Település | 1,0 |
| Város | 1,2 - 2,0 |
| Nagyváros | 3,0 |
A receptorháló közepe a megadott források súlypontjával lesz azonos, amennyiben nincs megadva a középső koordinátapár. A rácshálózat közepének megadásával elkerülhető a hálózat elhelyezkedésének változása források módosítása esetén.
A vezérlő kódokból a forrásdefiníciókon kívül nincs értelme egynél több azonosat beírni, mert a legutoljára beolvasott lesz az érvényes. Az adatokat szóközökkel és újsor karakterekkel kell elválasztani egymástól, azonban az egymástól való távolság tekintetében nincs kötött formátum.
A jobb oldalon található gomb segítségével a szerkesztőablakban szövegrészletrre lehet keresést végezni, amivel egy térképi elem - azonosítója,vagy koordinátája beírásával - megtalálható a bemeneti fájlban.
Minta bementi fájl
# A projekt megnevezése PRN minta_projekt # Vizsgálható légszennyező anyagok megnevezése (max 20 db) # e1 e2 e3 e4 ... # (S) (S) (S) (S) ... LSZ NOx SO2 # Környezeti határérték légszennyezőanyagonként # [uq/m3] [uq/m3] [uq/m3] [uq/m3] ... # (V) (V) (V) (V) ... KHE 200 250 # Háttérszennyezettség légszennyezőanyagonként # [uq/m3] [uq/m3] [uq/m3] [uq/m3] ... # (V) (V) (V) (V) ... HSZ 40,1 8,9 # Pontforrások definíciói # id x(EOV-Y) y(EOV-X) H d Q Ts tuzeles üzemó. e1 e2 ... # [m] [m] [m] [m] [m3/h] [C] nem/gaz/szen [h] [mg/m3] [mg/m3] ... # (S) (E) (E) (V) (V) (V) (V) (S) (E) (V) (V) ... POF P001 64720 174290 21 3,2 4900 111 gaz 7500 55 23,4 # Vízszintes felületi források definíciói (pl. salaktároló) # id sarokszám x1(EOV-Y) y1(EOV-X) ... xn(EOV-Y) yn(EOV-X) H üzemó. e1 e2 ... # [db] [m] [m] ... [m] [m] [m] [h] [mg/s] [mg/s] ... # (S) (E) (V) (V) ... (V) (V) (V) (E) (V) (V) ... VFF TER01 3 64570 174230 64570 174250 64589 174235 2 1800 350 1320 # Függőleges felületi források definíciói (pl. épülethomlokzat) # id x1(EOV-Y) y1(EOV-X) x2(EOV-Y) y2(EOV-X) k.mag. magas. üzemó. e1 e2 ... # [m] [m] [m] [m] [m] [m] [h] [mg/(m2*s)] [mg/(m2*s)] ... # (S) (E) (E) (E) (E) (V) (V) (E) (V) (V) ... FFF F001 64730 174300 64745 174305 3 2 8760 2,4 1 # Vonalforrások definíciói (pl. szállítószalag) # id x1(EOV-Y) y1(EOV-X) x2(EOV-Y) y2(EOV-X) magas. üzemó. e1 e2 ... # [m] [m] [m] [m] [m] [h] [mg/(m*s)] [mg/(m*s)] ... # (S) (E) (E) (E) (E) (V) (E) (V) (V) ... VOF V001 64680 173970 64711 174500 3 8760 1,8 0,04 # Receptor rácshálózat definíció # xkit. ykit. dx dy észl.mag. opció: középpontX középpontY # [m] [m] [m] [m] [m] [m] [m] # (E) (E) (E) (E) (E) (V) (V) REC 3000 3000 10 10 0 64580 174280 # Szélsebesség # v H # [m/s] [m] # (V) (V) SZS 2,7 10 # Elszállítódás iránya # fok, É-hoz képest az óramutató járásával egyező irányban (K-felé) # (E) ELI 117 # Környezeti hőmérséklet # Th # Cfok # (V) KHM 13 # Légköri stabilitási együttható # p # (V) STE 0,282 # Domborzati viszonyok (sik/domb/hegy) # (S) DOM domb # Felszíni érdesség # [m] # (V) FER 0,56 # Éves meteorológia fájl opció: tizedes # fájlnév (elérési úttal együtt, ha nem az akt. könyvtárban van) (, vagy .) # (S) (S) MET minta.met , # Hatástáv meteorológia fájl # fájlnév opció: tizedes # (elérési úttal együtt, ha nem az akt. könyvtárban van) (. vagy ,) # (S) (S) HMT hatasmet.csv # Automatikus mentési időköz # perc # (E) MIK 30
Alapadatok importálása DXF fájlból
Az adatbeviteli lapon jobb oldalon található egy gomb, amelynek segítségével a szerkesztőablakba az aktuális kurzorpozíciótól kezdve beszúrhatók egy külső DXF fájl fedvényeiben tárolt digitális térképi elemek adatai (pl. utak, kémények). A DXF fájl kiválasztása után egy külön ablakban látható a fájlban található fedvények listája. A listából egy elemet kiválasztva megadható, hogy milyen modellezési fedvényként kívánja a felhasználó azt beolvastatni, és ennek megfelelően bizonyos adatokat egységesen meg kell adni, amely minden térképi elemnél automatikusan beíródik majd a bemeneti fájlba. Ezt követően a szerkesztőablakban az egyes térképi elemek jellemzői igény szerint módosíthatóak. A szoftver a pont típusú modellezési fedvényeket (pontforrás, vizsgálati pont) a DXF fájlban POINT típusú elemként, a vonal és poligon típusú modellezési fedvényeket POLYLINE vagy LWPOLYLINE elemként keresi és amennyiben ilyen elemet nem talál, akkor nem hoz létre bejegyzést. Lehetőség van a DXF fájlban egy poligonfedvény segítségével a receptroháló kiterjedésének definiálására. A szoftver kiszámítja az X és Y irányú kiterjedését a receptorhálónak a poligon legszélső koordinátái alapján, illetve a háló közepének koordinátáit.
Alapadatok importálása Quantum GIS térinformatikai alkalmazásból
A felhasználók számára ingyenesen rendelkezésre bocsátunk egy plugint, amelyet a Quantum GIS nevű nyílt forrású térinformatikai alkalmazáshoz fejlesztettünk ki. Ennek a szoftvernek a segítségével könnyen kezelhető bármilyen formátumú raszter vagy vektortérkép, illetve a plugin segítségével a források térképi adatai kinyerhetőek, továbbá a modellezési eredmények egyszerűen rávetíthetőek az alaptérképre. További információ a térinformatikai szoftver használatával kapcsolatban itt található.
Minta éves meteorológia fájl
A fájl tartalmazza az OMSZ által szolgáltatott hosszú távú megfigyelések eredményeit az alábbi formátumban (minta adatok):
################################################################################### # Szabványos meteorológia fájl éves adatokkal # # A szinoptikus szélsebességnek, a szélirány, a szélsebességi kategória és # # a Pasquill-index szerinti relatív gyakorisága # ################################################################################### # Szélseb.kat. : 0,0 - 0,1 kat. átlag: 0,1 m/s # Pasquill : "A" - "F" # É ÉÉK ÉK KÉK K KDK DK DDK D DDNY DNY NYDNY NY NYÉNY ÉNY ÉÉNY 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0,8 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0,2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1,1 0 0 # Szélseb.kat. : 0,1 - 1,1 kat. átlag: 0,6 m/s # Pasquill : "A" - "F" # É ÉÉK ÉK KÉK K KDK DK DDK D DDNY DNY NYDNY NY NYÉNY ÉNY ÉÉNY 0,2 0,6 0 0 0,2 0,2 0 0,2 0,2 0 0 0,4 0,6 0,6 0,2 0 0 0,4 0 0 0,2 0,2 0 0,2 0 0 0 0 0,4 0,2 0,2 0,2 0,6 0 0,2 0,2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0,2 0 0 2,1 1,5 0,4 0,2 0,4 0,6 0,4 0,4 0,2 0 0,2 0 0,2 0,4 0,4 0,6 0,4 1,7 0,2 0,2 0 0 0 0,2 0 0,2 0,2 0,4 0,2 0,4 0,2 0,2 1,3 1,1 0,2 0,2 0,2 0,4 0 0,2 0 0,2 0,2 0,2 0 0 0,2 2,1 # Szélseb.kat. : 1,1 - 2,1 kat. átlag: 1,6 m/s # Pasquill : "A" - "F" # É ÉÉK ÉK KÉK K KDK DK DDK D DDNY DNY NYDNY NY NYÉNY ÉNY ÉÉNY 0,4 0,4 0 0 0 0 0 0,2 0,4 0,2 0,4 0,4 0,8 0,2 0 0,6 0,8 0,2 0,2 0 0,6 0,2 0,2 0,6 0,6 0,2 1,1 0 0,2 0 0,4 0 0 0 0,2 0,2 0 0,2 0,2 0 0,2 0 0,2 0 0 0,2 0,2 0 1,9 0,2 0,4 0,4 1,3 0,2 1,1 1,1 0,6 0,2 0 0,2 0,4 1,1 1,3 0,4 0,2 0 0,8 0,2 0 0,2 0,2 0,4 0 0 0 0 0 0 0,2 0,6 0,2 0,4 0 0,2 0,2 0,2 0 0 0 0 0 0 0 0,2 0,2 0 # Szélseb.kat. : 2,1 - 3,1 kat. átlag: 2,6 m/s # Pasquill : "A" - "F" # É ÉÉK ÉK KÉK K KDK DK DDK D DDNY DNY NYDNY NY NYÉNY ÉNY ÉÉNY 0 0 0 0 0 0,2 0,2 0 0 0,8 0,2 0 0 0 0,4 0 0 0,4 0 0 0 0,6 0,2 0,4 0,2 0,4 0,4 0,2 0,8 0,2 0,2 0 0,5 0 0,4 0,2 0,2 0 0,2 0 0 0 0,2 0 0,2 0,2 0 0,2 0,2 0,4 0,2 0,5 0,4 0 0,2 0,2 0,4 0,2 0,4 0,2 0,4 2,1 1,3 1,3 0,2 0 0 0 0 0 0 0 0 0,2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 # Szélseb.kat. : 3,1 - 5,1 kat. átlag: 4,1 m/s # Pasquill : "A" - "F" # É ÉÉK ÉK KÉK K KDK DK DDK D DDNY DNY NYDNY NY NYÉNY ÉNY ÉÉNY 0 0,2 0 0 0 0 0 0 0,2 0,4 0 0 0 0 0 0 0 0,2 0 0 0 0 0 0 0,9 0,8 0,8 0 0 1,1 0,2 0 0,2 0,2 0,2 0 0 0 0,2 0,2 0,4 0,8 0 0,2 0,6 0,8 0,4 0,6 0 0 0 0,2 0 0,2 0 0,4 0,8 0,6 0,4 0,2 0,6 5 2,1 0,6 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0,2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0,2 0 0 # Szélseb.kat. : 5,1 - 7,1 kat. átlag: 6,1 m/s # Pasquill : "A" - "F" # É ÉÉK ÉK KÉK K KDK DK DDK D DDNY DNY NYDNY NY NYÉNY ÉNY ÉÉNY 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0,2 0 0 0 0 1,1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0,2 0 0 0,4 3,4 1,9 0,2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 # Szélseb.kat. : 7,1 - 10,1 kat. átlag: 8,6 m/s # Pasquill : "A" - "F" # É ÉÉK ÉK KÉK K KDK DK DDK D DDNY DNY NYDNY NY NYÉNY ÉNY ÉÉNY 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0,2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0,2 0 0 0,4 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 # Szélseb.kat. : 10,1 - 13,1 kat. átlag: 11,6 m/s # Pasquill : "A" - "F" # É ÉÉK ÉK KÉK K KDK DK DDK D DDNY DNY NYDNY NY NYÉNY ÉNY ÉÉNY 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 # Szélseb.kat. : 13,1 - 50,1 kat. átlag: 16 m/s # Pasquill : "A" - "F" # É ÉÉK ÉK KÉK K KDK DK DDK D DDNY DNY NYDNY NY NYÉNY ÉNY ÉÉNY 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Minta hatásterület meteorológia fájl
A fájl legalább 2, legfeljebb 16 elszállítódási irányra tartalmazza a hatástávolság számításhoz szükséges alapadatokat az alábbi formátumban (minta adatok):
elszáll. irány; szélsebesség; szélmérés mag.; stab. együttható; körny.hőm.; felszíni érdesség; domborzati viszony
[fok] ; [m/s] ; [m] ; ; [Cfok] ; [m] ; [sik/domb/hegy]
0; 2,9; 10; 0,182; 9,4; 0,1; sik
22,5; 3,5; 10; 0,206; 9,5; 0,3; sik
45; 3,2; 10; 0,211; 9,6; 0,3; sik
67,5; 3,3; 10; 0,223; 9,6; 0,3; sik
90; 2,5; 10; 0,195; 9,7; 0,3; sik
112,5; 3,9; 10; 0,277; 9,9; 1; sik
135; 4,1; 10; 0,296; 9,9; 1; sik
157,5; 3,6; 10; 0,304; 9,9; 1,5; sik
180; 3,1; 10; 0,289; 10,5; 3; sik
202,5; 2,8; 10; 0,265; 10; 1,5; sik
225; 2,8; 10; 0,252; 9,9; 1; sik
247,5; 2,7; 10; 0,244; 9,9; 1; sik
270; 2,5; 10; 0,288; 9,8; 0,5; sik
292,5; 2,4; 10; 0,317; 9,6; 0,3; domb
315; 3,0; 10; 0,299; 9,6; 0,25; domb
337,5; 2,6; 10; 0,301; 9,7; 0,72; sik
Az ilyen formátumú fájlok előállítása kézi adatbevitelnél legegyszerűbben egy táblázatkezelő alkalmazás segítségével történhet (Microsoft Excel, Openoffice.org Calc). Az adatok összeállítását követően .csv formátumba kell az adatokat exportálni/elmenteni, amelyben pontosvessző választja el egymástól az értékeket. Az adatok megadásánálarra kell figyelni, hogy a az egyes szektorok növekvő sorrendben legyenek definiálva, hogy a hatásterület ábra megfelelően jöjjön létre.
Bűzkibocsátás
A bemeneti fájlban a szennyezőanyagok tetszőleges nevűek lehetnek, azonban az alábbi két kitüntetett név használata esetén néhány paraméter automatikusan megváltozik:
- „SO2” szennyezőanyag esetén a kémiai felezési idők figyelembevételével történik a modellezés.
- „bűz” szennyezőanyag esetén a kibocsátási adatokat is SZE-ben kell megadni, és az immissziós adatok is SZE/m3 értékben állnak elő, tehát itt nem történik olyan átszámítás az emisszió és immisszió között, mint a normál légszennyezőanyagok esetén ( 1 mg = 1000 µg )
Egyszerre csak egy bemeneti fájl szerkeszthető, ennek az adataival történik a számítás a következő főképernyőn.
Számítás
Ezen a főképernyőn lehet megadni a számításhoz szükséges paramétereket: melyik szennyezőanyagra történjen a számítás és milyen átlagolási időtartammal a terjedési kép, illetve a hatásterület számítás esetében. A hatásterület számításnál szálló por esetében kell egyedül a 24 órás átlagolási időtartamot kiválasztani a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet értelmében. A „TESZT” gombra kattintva egy 15 másodperces próbaszámítás fut le, amelynek alapján a receptorhálóra történő számítás teljes futási idejét megbecsüli a szoftver. A „FUTTATÁS” gombra kattinta indul a transzmissziós számítás. A parancssoros alkalmazások kimenete a halvány kék háttérrel rendelkező szövegdobozban jelenik meg. A számítás szöveges kimenete egy „.out” kiterjesztésű fájlban is rögzül. Ha a receptorháló definíciójában több magassági szint is meg lett adva, akkor minden egyes szintre lefut a számítás és az eredmények különálló fájlokban kerülnek elmentésre, ahol a fájlnév végén a magassági szint is megjelenik.
Amennyiben a bemeneti fájlban meg lett adva olyan csv fájl elérhetősége a HMT kulcsszóval, amelyik a hatásterület számításhoz szükséges alapadatokat tartalmazza, akkor a futtatást követően lehetőség van a „HATÁSTER.DXF” gombra kattintva a létrejött .ktr fájlból rögtön DXF-et generálni, amely vonalas poligon fedvényként tartalmazza a hatásterület határát. Ez a fedvény a „térkép” képernyőn megtekinthető. Ebben a fájlban az összes forrásra meghatározott hatásterület együtt található, amely alapján akár kézzel rajzolható burkológörbe vagy a Quantum GIS térinformatikai alkalmazás „Vektor → Geoprocessing eszköz → Konvex körvonal” menüpontjának segítségével.
A kontúrozásnál beállítható, hogy melyik magassági szinten milyen koncentrációértéktől kezdve hány értéket (max. 10) és milyen lépésközzel kontúrozzon az alkalmazás. A kontúrozás a Gnuplot nyílt forrású, Windows op. rendszerre fordított alkalmazás segítségével történik (a forráskód és a binárisok: innen letölthetőek ). A kontúrozás után indítható a DXF konverzió, amelynek nyomán létrejön a kívánt izokoncentrációs fedvény. A bementi fájlban megadott források egy külön DXF fájlba kerülnek, ez alapján ellenőrizhető a külső térinformatikai alkalmazásban, hogy a bementi fájlban megadott források fedésben vannak-e a térképen lévőkkel, és szükség esetén könnyen korrigálhatóak az alapadatok.
Grafikon
Ezen a főképernyőn lehet betölteni egy adott futtatásnál létrejövő diagram fájlt, amelynek eredményeként a koncentrációgörbe látható a három feltétel szerinti metszésponttal együtt. Minden egyes futtatásnál a legnagyobb hatástávolsággal rendelkező forrásról készül diagram adatfájl. A diagram léptéke a felső részen lévő gombok segítségével változtatható. A diagram felett mozgatva az egeret az éppen aktuális koordináták megjelennek. A diagram az aktuális formájában fájlba is elmenthető, ahonnan más alkalmazásokba (pl. szövegszerkesztő) könnyen beilleszthető.
Térkép
Ezen a főképernyőn tekinthető meg a kontúrozási eljárás eredményeként létrejött DXF fájl tartalma. A beolvasás után egy automatikus szürke színskála szerint jelennek meg az egyes izokoncentrációs görbék, amelyek a DXF fájlban különböző rétegekben találhatóak. A forrásokat ábrázoló DXF fájl automatikusan betöltődik és a források piros színnel jelölve ábrázolódnak. A bal oldali réteglistában választható ki, hogy melyek legyenek láthatóak. A szokásos térkép funkciókkal tekinthető meg a fedvény, lehet nagyítani, kicsinyíteni mozgatni a térképet, illetve visszaállítható a teljes látkép egy gombnyomással. Az egérkurzort mozgatva a térkép felett megjelennek az X és Y koordináták. A DXF fájl az Aircalc-tól függetlenül más alkalmazásokkal pl. AutoCAD jól kezelhető és hozzáilleszthető különböző fajta digitális térképekhez. Az izovonalak végleges színét ott kell megadni.
Javasolt használati mód
A számítás futási idejét és a kontúrok „darabosságát” nagy mértékben befolyásolja a receptorháló felbontása és mérete. Érdemes először a teljes modellezendő terület kiterjedését megadni, de egy kis felbontású receptorhálóval, amely kb. 50 x 50 pontból áll. Ehhez a receptorpontok távolságát (dx, dy) kell kellően nagyra választani. Így lefuttatva a számítást leellenőrizhető, hogy a források helymegadása és a végeredmény megfelel-e az elvárt értékeknek. A receptorpontok észlelési magasságát legtöb esetben 0-nak lehet választani, ami a talajszinti modellezést jelenti.
Ezt követően be lehet állítani a receptorháló felbontását kellően nagy értékre, amely a kontúrok minél pontosabb számítását lehetővé teszi. Legjobb lenne minden esetben az 1 m-es receptorpont-távolság (dx,dy), de ha túl nagy a receptorháló kiterjedése, akkor hamar túllépi a számításokhoz szükséges RAM mennyiség a rendelkezésre állót. Viszonyításképpen: 2000 x 2000 receptorpontnál több, mint 2GB memória kell a gördülékeny futáshoz. A receptorpontok száma megkapható, ha a kiterjedést elosztjuk a receptorpontok távolságával (xkit/dx és ykit/dy).
Az első kis felbontású futtatás teljes futási idejét összegezve, a receptorpontok számának arányában számítható, hogy a részletes futtatáshoz kb. mennyi időre van szükség és ez alapján lehet beállítani a megfelelő receptorpont-távolságot.
A részletes futtatás előtt a „TESZT” gombbal érdemes ellenőrizni, hogy mennyi időre van szükség a teljes számításhoz.Területi források esetén a részletes futtatás akár több napig is eltarthat, ezt a munkák ütemezésénél érdemes szem előtt tartani.